Mit jelent a látványtervezés?
Sokak elképzelése szerint a látványtervezés során készül néhány kép, és ennyi. Azonban a valóságban a látványtervezés egy igen összetett feladat. Az alábbiakban először szeretnénk megvilágítani, hogy milyen folyamatokból is áll a látványtervezés.
Első lépés az ügyféllel, a tervezővel való egyeztetés az elképzelésekben, a tervekben szereplő termék vagy szolgáltatás kialakításáról. Ezen a ponton derül ki, hogy a tervező pontosan hogyan is képzelte el az adott termék, vagy ingatlanok esetében az adott belső tér megjelenését. Az elképzelt terekben milyen anyagokat, milyen felületi minőségeket álmodott meg.
Ennek ismeretében felépítjük a 3 dimenziós modellt, vagyis térhatásúvá varázsoljuk az előbb említett elképzeléseket. A látványtervezés tulajdonképpen felfogható egy színházi rendezésként is, ahol különböző jeleneteket kell színpadra vinni. Minden egyes jelenetnek megvan a maga képe. A 3D modellezés után, megtervezzük a fényeket (Ugye, hogy hasonlít a színházra?), majd megkezdjük az adott teret az elképzelések szerint felöltöztetni. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott anyagokat és felületi minőségeket hozzárendeljük a modellhez. Ezt nevezzük textúrázásnak. Ezt követik a képszámítási beállítások néhány teszttel, és ekkor kerülnek pontos beállításra a fények is. Utolsó lépésben következnek a kameraállásonkénti képszámítások, és az utómunkák.
Mindezt, amit most itt kivonatosan leírtunk, régen a tervezőasztalon elkészített skiccek alapján kellett a megrendelőnek elképzelnie. Amit akkor két dimenzióban láthatott, és csak kevesen tudtak három dimenzióban elképzelni, azt ma már a számítógépen 3D-ben nézheti meg.
Milyen kompetenciákat igényel a látványtervezés?
Ahhoz, hogy a látványtervező elérje a célját, egy látványtervezőnek több kompetenciára, ismeretre is szüksége van. Az első ezek közül az, ami egy egzakt tudomány, vagyis tanulható. Ez pedig a számítógépes programok ismerete. A látványtervezés technikai alapja. Enélkül el sem kezdődhet a látványtervezés. Ennek a megszerzése igazából egyszerű. Az ember leül az ismeretanyag elé, és megtanulja. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a programok – mint általában az informatika – is folyamatosan fejlődnek. A látványtervezés területén tevékenykedőknek ezt folyamatosan követni kell, lépést kell tartani a fejlesztésekkel. Tehát igényel egy folyamatos képzést.
A következő kompetencia, az a művészi kompetencia. Szükség van rá, hiszen a képalkotási szemlélet erre épül. Miért? Mert a látványtervezés során tudni kell értelmezni a terveket, meg kell látni a „tömeget”, tudni kell játszani a színekkel, a megfelelő helyre kell tenni a hangsúlyokat, látni kell a részleteket. Mindehhez szükséges egy úgynevezett művészi látásmód, hasonlóan az előző fejezetben említett színházi példához. Ha másképp szeretnénk fogalmazni, akkor szükséges a művészi érzékenység.
És végül szükség van némi belsőépítészeti, lakberendezési ismeretre is. Az építészeti ismeret azért előnyös, mert sok esetben csak egy alapmodellt kapunk, amit teljes egészében a látványtervezés folyamatában kell felöltöztetni. Csak építészeti ismeretekkel lehet megfelelően kiegészíteni szakmailag hiteles részletekkel ezt az alapmodellt.
Valószínűleg ebből a rövid kompetencia bemutatásból is érzékelhetővé vált, hogy a látványtervezés valóban egy sokrétű feladat.
Milyen területeken dolgozunk?
Gyakorlatilag szinte minden olyan területen, ahol olyan termékek vagy szolgáltatások, kiviteli tervek vannak, amelyeknek a vizuális megjelenésére kiemelkedő hangsúlyt szeretnének fordítani. Természetesen vannak olyan területek, ahol napjainkban már nélkülözhetetlen a látványterv készítése. Ezek a területek a következők:
- belsőépítészet és lakberendezés,
- építészet,
- bútortervezés, bútorgyártás
- kiállítások tervezése